Talán második nekifutásra sikerül véghez vinnem ezt a bejegyzést. Talán most képes leszek leírni ezeket amiket amúgy annyira próbálok nem megfogalmazni még magamnak sem, mert ugye egyszerűbb inkább tudomást sem venni róla, de egyszerűen mindig itt lyukadok ki és folyton próbálom lefutni ugyanazokat aköröket újra és újra. Amikor azt hiszem, hogy már felnőttem a feladathoz eléggé és eltudom felejteni, tovább tudok lépni úgy hogy nem esek darabokra és minden rendben lesz, mert ez egy új félév ez egy másik lehetőség összeszednem magam és ffoglalkoznom  az egyetemmel és nem a személyes szarságaimmal, de hát persze, hogy nem ez történik. Újra itt, egy év eltelt és újra itt tartok, nem hiszem el, hogy egy év alatt semmit nem fejlődtem e téren. Annyira szeretném ezt elfeljteni ezt az egészet, de egyszerűen nem tudom megérteni azt, hogy miért nem tudom, miért nem megy. Miért nem engedi egy részem ezt az egészet elengedni. 

*Because I'm an idiot