Tudtam, már amikor felébredtem tudtam, hogy ez a nap más lesz. Nem tudtam, hogy pontosan miben és nem tudtam, hogy mi vár rám, de tudtam, hogy ma nem leszek ugyanaz az ember aki tegnap. Amikor felébredtem, most először kaptam levegőt, nem fojtottak meg a gondolataim és az érzéseim. Csak ültem ott az ágyamban és azt éreztem, hogy minden rendben lesz. Nem tudom elmagyarázni, hogy pontosan honnan is eredt ez a hatalmas béke amit a lelkemben éreztem, de Istenem , annyira békés voltam, mint egy kis cica aki délután csak alszik a széken és a világon semmi gondja nincs. Valami ilyesmit éreztem amikor felébredtem, és a nap végére ez a béke átcsapódott egy olyan erőbe amivel azt éreztem, hogy több az amit kaphatok, mint amire most vágyok. Ezért egész nap csak felhőtlenül tettem-vettem és most így lefekvéshez közeledve, rettegek, hogy ez csak egy napi csoda volt.